Bevezetés

Közösségalapú turizmus 

A közösségalapú turizmus a fenntartható fejlődés egy olyan típusa, amely megköveteli, hogy a turizmus fejlesztése a turisztikai ágazat és a helyi közösség közötti hatékony partnerség keretében történjen. A fejlesztés eredményeként létrejövő infrastruktúrának a turistákat és a helyieket egyaránt szolgálnia kell. A helyi közösség aktív résztvevője a turizmusfejlesztésnek, befolyással rendelkezik a tervezésre, a megvalósításra és az ellenőrzésre. A közösségalapú turizmusnak tiszteletben kell tartania és meg kell őriznie a helyi kultúrát, identitást, hagyományokat és örökséget. A közösségi turizmusnak javítania kell a turisztikai célpont lakosainak életminőségét. Ezt úgy éri el, hogy optimalizálja a turizmus gazdasági előnyeinek élvezetét, védi a természeti környezetet, amelyben élnek, ugyanakkor nem hanyagolja el a látogatóknak nyújtott minőségi élményeket sem.

Fenntartható turizmus

A Turisztikai Világszervezet szerint a fenntartható turizmus "olyan turizmus, amely teljes mértékben figyelembe veszi jelenlegi és jövőbeli gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait, és amely figyelembe veszi a látogatók, az iparág, a környezet és a fogadó közösségek igényeit".
World Tourism Organization – UNWTO ​

A fenntartható turizmus fogalmát sokunk számára meglehetősen nehéz megérteni vagy meghatározni. Valójában, mi is az a fenntartható turizmus?

Számunkra a fenntartható turizmusnak nem kell bonyolultnak dolognak tűnnie: mindenekelőtt az utazási tevékenységek pozitív hatásainak maximalizálásáról és negatív hatásainak minimalizálásáról van szó. A legfontosabb, hogy a fenntartható turizmusnak a helyi közösségeket és azok jólétét kell a középpontba helyeznie. Sőt mi több, az ő környezetük megőrzésének nagyobb fontosságot kell tulajdonítani, mint a környezet megóvásának úgy általában.

A fenntartható utazási élmények együttesen jönnek létre: egyrészt az utazók egyre növekvő számban szeretnének felelősségteljesebb döntéseket hozni. Másrészt a fenntarthatóság mellett elkötelezett turisztikai szakembereknek is érdekük, hogy ezeket a turistákat megszólítsák.

Közösségalapú turizmus

"A vendéglátás az a művészet, hogy az emberek úgy érezzék, szívesen látják őket. Küldetésünk, hogy értékeljük a vendéglátó közösségek mint "a vendéglátás művészeinek kulcsfontosságú szerepét."

A közösségalapú turizmus (Community-Based Tourism, CBT) fogalom olyan turisztikai tevékenységet ír le, amely egy közösség tulajdonában, irányítása és koordinálása alatt áll, és hozzájárul a közösség jólétéhez, miközben támogatja tagjai fenntartható megélhetését, védi természeti és kulturális örökségét, és elősegíti a látogatókkal való hiteles eszmecserét.

A Millennium Destinations számára a helyi befogadó közösségek jelentik minden utazási élmény alapját. Ezért nem csak, mint kulcsfontosságú szereplőkként, hanem mint a legfőbb jogosultságokkal felruházottakként is kiemelten kell foglalkozni velük. Úgy véljük, hogy a CBT elveit és gyakorlatát minden úti cél esetében népszerűsíteni lehet és kell, függetlenül attól, hogy vidéki vagy városi, feltörekvő vagy fejlett úti célról van szó.

Miért a közösségalapú turizmus? 

• Számos globális válságos kihívás ellenére a nemzetközi turistaforgalom az elmúlt években folyamatosan nőtt, és 2018-ban elérte az 1,4 milliárdot (+6%).
• A turizmus vezető exportágazatként és a globális fejlődés egyik fő mozgatórugójaként jelentős mértékben hozzájárul a világgazdaság fejlődéséhez.
• Ez a növekedés azonban nem kedvezett a turisztikai területeken élő helyi közösségeknek: a gazdasági elszivárgás miatt a látogatókat fogadó vendéglátók általában az utazási és turisztikai tevékenységekből származó bevételek kisebb részét kapják.
• Továbbá a helyi fogadó közösségek szenvedik el elsőként a turizmus negatív környezeti és kulturális hatásait, amelyek közvetlenül érintik jólétüket, identitásukat és kulturális integritásukat.
• Végezetül, számos úti cél meghaladja teherbíró képességét, ami a túlturizmus jelenségéhez vezet: szükségesnek tűnik a turistaáramlások átirányítása a kevésbé látogatott területekre.

Hogyan fejlesszük a közösségalapú turizmust? - https://www.youtube.com/watch?v=YiOzuM79keQ 

• A téma jelentősége. (Miért fontos? Érték, előnyök a turisztikai szolgáltatók/ügyfelek számára) (5%)

A "közösségalapú turizmus (CBT)" a "helyi lakosok által a helyi lakosok számára nyújtott turizmus" gondolatát javasolja. Ez a fenntartható turizmus egyik megoldása, mivel ebben a keretben a helyi lakosok a legfontosabb döntéshozói a turizmusfejlesztésnek, és ők azok, akik teljes mértékben profitálhatnak belőle. Mivel a helyi közösségek hosszú távú lakosként élnek az adott területen, jobban ösztönözve vannak arra, hogy egyensúlyt teremtsenek a gazdasági növekedés és a turisztikai tevékenységek által okozott társadalmi-kulturális és környezeti hatások között. Végül is ez az ő otthonuk. Fontos azonban tisztázni azt a tévhitet, miszerint a CBT a "falusi turizmusra" utal, és csak a vidéki térségekben zajló turizmus bizonyos formáira korlátozódik. A CBT egy olyan turizmusirányítási modell, amely a helyi közösségeket helyezi a folyamat középpontjába, és a falusi turizmustól kezdve a városi turizmuson át a természeti turizmusig vagy akár a luxusturizmusig sokféle turisztikai stílust felölelhet. A CBT alapvetően a közösségek megerősítéséről szól, mivel olyan folyamat, melynek során a helyi lakosok képessé válnak saját megélhetésük javítására.

Milyen előnyei vannak a közösségalapú turizmusnak?

A közösségalapú turizmus egyedülálló jellemzője, hogy a turisztikai élményeket a helyi közösségek fogadják és irányítják. Ez egy ígéretes hiánypótló turisztikai élmény, amely rengeteg lehetőséget rejt magában. Egyre több turista érdeklődik a helyi kultúrák megismerése és a helyi közösségekkel folytatott valódi interakció lehetőségei iránt. A CBT legfontosabb előnyei többek között a következők:

• Fenntartja a helyi kultúrát a jövő generációi számára
• Elősegíti a helyi foglalkoztatást
• Közvetlen anyagi előnyökkel jár a helyiek számára
• Megfelelő hálózattal viszonylag könnyen fejleszthető
• Rugalmas és erős közösségeket hoz létre és erősíti azokat
• Egyedi élményekkel növeli az üzleti értéket
• Lehetővé teszi a turisták számára, hogy megismerjék a helyi kultúrák sokszínűségét és szokásait
• Arra ösztönzi a turistákat, hogy valóban kapcsolatba lépjenek a helyi közösségekkel és kölcsönhatásba lépjenek velük.
• Serkenti más kultúrák és hagyományok tudatosságának és ismeretének növekedését.
• Elviszi vállalkozását és a turistákat a bejáratott útvonalakról a vidéki térségekbe.
• Támogatja a jó turizmus mozgalmat.

Példák a közösségalapú turisztikai élményekre:

• Helyi ételek főzése és kóstolása
• Helyi piac meglátogatása
• Séta a faluban
• Munka a mezőn
• A kávétermesztés folyamatának megismerése
• Horgászat vagy vitorlázás a helyiekkel
• Kerékpártúra a falu körül
• Kézműveskedés, vagy festés
• Történetek hallgatása idős emberektől
• Vendéglátás, vagy tanyasi pihenés

További információ:

https://goodtourisminstitute.com/library/how-to-develop-community-based-tourism/

A közösségi turizmust leggyakrabban távoli vidéki térségekben vezetik be, ahol a helyi közösségek nehéz életkörülményektől, élelmiszerhiánytól, munkanélküliségtől, az ország többi részével való rossz közlekedési kapcsolatoktól és a rossz állami infrastruktúrától szenvednek. A környezet nem vonzó a gazdasági tevékenységek fejlesztéséhez, a domborzati vagy éghajlati adottságok pedig alkalmatlanná teszik a mezőgazdaság fejlesztésére. Ezek a rossz gazdasági és társadalmi feltételek jelentős hatással vannak a lakosság demográfiai szerkezetére, a fiatalok hajlamosak olyan területekre költözni, ahol több lehetőség van a jobb életre. Fontos megjegyezni, hogy ezek a területek versenyelőnyben vannak a fejlettebb területekkel szemben, mivel számos olyan természeti, társadalmi, történelmi és éghajlati adottsággal rendelkeznek, amelyek felbecsülhetetlen értéket képviselnek a turizmus fejlődéséhez. A helyi közösség részvételének módjai a közösségi turizmusban:

1. Foglalkoztatás az idegenforgalmi ágazatban. A helyi közösség tagjainak oktatása és képzése különböző munkakörökre. Nagy hangsúlyt fektet az idegen nyelvtudásra, a fiatalok, munkanélküliek, nők képzésére. Foglalkoztatás idegenvezetőként, pincérként, recepciósként, animátorként, eladóként, takarítóként, kézművesekként és turisztikai irodai dolgozóként.
2. Részvétel a turisztikai vállalkozások ellátási láncában. A helyi közösség tagjai leggyakrabban az élelmiszerek és kézműves termékek beszállítóiként vesznek részt. Részt vesznek az építési munkálatokban, a turisztikai létesítmények karbantartásában és a szállítási szolgáltatásokban.
3. Közvetlen értékesítés a hazai piacról. A helyi beszállítók közvetlenül a turistáknak értékesítik termékeiket.
4. Turisztikai vállalkozások létrehozása és működtetése. A saját vállalkozás létrehozása a helyi közösségek tagjainak felhatalmazása szempontjából kulcsfontosságú. Az állam, a helyi hatóságok és a civil szervezetek fontosak ebben a tekintetben, és segíthetnek a kedvező üzleti környezet megteremtésében.

Milyen lehetséges negatív hatásai lehetnek a turizmusnak a közösségekre?

Ha a turizmus átgondoltan, az érdekeltek szem előtt tartásával történik, akkor rendkívül előnyös a közösségek számára. Számos oka van annak, hogy miért fontos a turizmus negatív hatásainak mérése. Hogy jobban megértsük az átgondolt, közösségalapú turizmus fontosságát, nézzük meg a turizmus néhány lehetséges negatív hatását a közösségekre.

1. Gazdasági elszivárgás és magasabb árak

A turizmus nagyban befolyásolja a fejlődő országok közösségeit, különösen azokét, amelyek nagy mennyiségű devizát vesznek fel. Az idegenforgalomból származó nyereség - ha nem a közösségek javára fordítják - jövedelemszivárgást okozhat, és inflációhoz vezethet a célállomáson, ami megnehezíti a helyiek számára a gazdasági függetlenség megszerzését vagy megtartását.

2. A turizmustól való függőség

A közösségek gazdaságilag kiszolgáltatottá válnak, ha a turizmus a fő bevételi forrásuk. Függővé válhatnak a külföldi látogatóktól, és nehezen tudják fenntartani gazdaságukat a szezonon kívüli időszakokban.

3. A hagyományok és szokások kommercializálódása

Különösen a tömegturizmus tekintetében a helyi népek és kultúrájuk a turisztika profitjának marketingeszközévé váltak. A megőrzés helyett a helyi hagyományokat és szokásokat árucikké teszik, és eszközként használják fel, hogy még több turistát vonzzanak.

4. Kulturális leépülés

A helyiek és a látogatók közötti interakció kulturális konfliktusokhoz vezethet, és a turizmus beáramlása által okozott gyors változások felkavarhatják egy közösség harmóniáját és megzavarhatják a hagyományos életmódot.

5. Környezeti károk

A turizmus a környezetnek is árthat, ami a természeti erőforrások és a biológiai sokféleség csökkenéséhez, valamint a helyi bioszféra egészének általános romlásához vezethet.

Miért fontos a közösség a fenntartható turizmus szempontjából?

Ahhoz, hogy egy turisztikai célpont fenntartható legyen, a turizmus káros gazdasági, környezeti és társadalmi hatásait korlátozni kell. A helyi közösségek motiváltak a lakóhelyükre gyakorolt negatív hatások minimalizálására, hogy továbbra is ott élhessenek, ezért a közösségek bevonása a turisztikai ágazatba elengedhetetlen a fenntarthatóság szempontjából.

1. Önfenntartó és helyben irányított gazdaság

A közösségalapú turizmus biztosítja, hogy a helyiek maguk hozzák meg döntéseiket, és a pénzt a közösségükön belül tartják. Ennek eredményeként a közösségek önfenntartóvá válnak. A turisztikai tevékenységekből származó pénzeszközök a közösségen belül maradnak, és a közösség javára fordítják.

2. Visszatérés az alapokhoz: Helyi tudás a megőrzésért és fenntarthatóságért

A helyiek tudják, hogyan kell fenntartani és védeni a saját területüket. Ők állandó lakosok, és törődnek a környezetükkel. A helyiek olyan ismeretekkel is rendelkeznek, amelyek túlmutatnak azon, amit az idegenforgalmi szakemberek nyújtani tudnak. Ők tudják, hogy mi a megfelelő és mi nem a megfelelő a környezetük számára. A helyi részvétel biztosítja a turizmus fenntarthatóságát. A helyiek képzést szereznek annak érdekében, hogy megvédjék és fenntartsák környezetüket saját maguk és a jövőbeni turisztikai tevékenységek számára.

3. Aktív részvétel és közösségi szerepvállalás

A közösségalapú turizmusban a helyiek aktívan részt vesznek a turizmussal kapcsolatos döntéshozatali folyamatban, ami azt eredményezi, hogy a közösségek bizalmat kapnak, és hallatják a hangjukat. A közösségek bevonása fontos a fenntarthatóság érdekében, mivel a közösségi döntéseknek jelentősebb hatása van, mint az egyéneké.

4. A helyi kultúra nagyobb értéke és védelme

A közösségalapú turizmus a kulturális megőrzés szempontjából is alapvető fontosságú. A helyi kultúrák nyilvánossága arra ösztönzi a helyieket, hogy értékeljék és megőrizzék hagyományaikat és kultúrájukat.

További információ:

https://www.undp.org/thailand/blog/community-based-tourism-empowering-local-champions-sustainable-tourism-thailand

https://www.solimarinternational.com/what-is-community-based-tourism-and-why-does-it-matter/

Mitől lesz Európa érdekes piac a közösségalapú turizmus számára?

Európa globális szinten nagy közösségalapú turisztikai forráspiacot kínál. Az IPSOS piackutató cég szerint az európai turisták hajlandósága a családias üdülésre lényegében megegyezik az amerikai turistákéval (27% versus 28%). Háromból két európai igyekszik támogatni a helyi vállalkozásokat és a helyi lakosságot. Az európaiak hajlamosak arra is, hogy sok pénzt költsenek: átlagosan körülbelül 2000 eurót költenek nyári vakációjukra. A hosszú távú úti célok esetében ez még több. Egy nemrégiben az indonéziai Yogyakarta régiójába látogató turisták körében végzett felmérés azt mutatta, hogy a turisták hosszabb ideig maradnak, mint a világ más részeiről érkező turisták.

Az európai turisták számára Délkelet-Ázsia a közösségalapú turizmus fő célpontja. Ez elsősorban biztonsági kérdésekkel függ össze. Ázsiát általában sokkal biztonságosabbnak tartják, mint Dél-Amerikát és Afrikát. Ez azonban azt is jelenti, hogy a verseny ezen a piacon sokkal erősebb.

Várakozásaink szerint a közösségalapú turisztikai szegmens hosszú távon enyhén, évente körülbelül 5%-kal fog növekedni. Mivel azonban a koronavírus világjárvány miatt az egész világ nem tud utazni, minden turisztikai ágazatban komoly visszaesés tapasztalható, így a közösségalapú turizmusban is. További naprakész információk arról, hogy a forrás országokat hogyan sújtja a koronavírus-válság, és milyen politika érvényesül az európai országokban, a CBI új koronavírusról szóló cikkében olvashatók a turisztikai ágazat számára.

A közösségalapú turizmus bevezetését követő eredmények a világ különböző úti céljain.

Gazdasági hatások 

A lakosság gazdasági helyzetének javulása a helyi közösség tagjainak a turisztikai vállalkozásokban való foglalkoztatása vagy saját vállalkozói tevékenységük révén. A vidékről a városokba irányuló elvándorlás csökkenése.

• megfelelő és független pénzforrásokat teremt a közösségfejlesztéshez.
• munkahelyeket teremt a turizmusban
• növeli a háztartások jövedelmét

Életminőség 

Az életminőség javítása a turisztikai célpontban. Az egészségügyi ellátás, a biztonság, az emberek nyitottságának javítása.

• A helyi lakosság vásárlóerejének növekedése
• Jobb lakhatási körülmények
• További foglalkoztatási lehetőségek

Oktatás és felhatalmazás 

Az oktatás és a képzés révén a lakosok olyan tudást kaptak, amellyel részt vehetnek különböző területeken, többek között a turisztikai tevékenységekben.

• Új munkahelyi készségek megszerzésének elősegítése.
• Új szakmák létrehozása a faluban.
• Ösztönzi az új ismeretek alkalmazását a faluban.
• Egymást kölcsönösen megtermékenyítő eszmék más kultúrákkal - elősegíti a kölcsönös tiszteletet.

Környezetvédelem

A helyi közösség bevonása a turizmus fejlesztésébe tudatosítja a minőségi természeti erőforrások védelmét, amelyek hozzájárulnak a turizmus sikeréhez. Ez a tudatosság készteti az embereket arra, hogy fenntarthatóbb és felelősségteljesebb módon viselkedjenek a környezettel szemben, amelyben élnek.

• Elősegíti a környezeti felelősségvállalást.
• Felhívja a turisták és a falusiak figyelmét a természetvédelem szükségességére.
• Ösztönzi a hulladékgazdálkodást.

A helyi kultúra és örökség megőrzése 

A közösségi turizmus fejlődése hozzájárult a helyi művészet, építészet, konyha, szokások, hagyományok, nyelv stb. népszerűsítéséhez és ezáltal megőrzéséhez.

• A helyi látnivalók ismertségének növelése
• A helyi kultúra és örökség tiszteletének erősítése
• A helyi kulturális örökség helyi képviselőinek vásárlóerejének erősítése

Elismertség és hírnév 

Egyes közösségi turisztikai projektek nemzetközi díjakat nyertek, mások pedig olyan jó gyakorlatokká váltak, amelyeket más turisztikai célpontok is követnek.

• A 15 legjobb közösségalapú utazás

A következő világjáró utazása során mindenképpen látogasson el a helyi közösségekhez, és szálljon meg ott. Így nem csak mélyebb szinten szerezhet élményt az úti céljáról, de segíthet életek jobbá tételében is...

További információ: https://www.wanderlust.co.uk/content/community-based-tourism-trips/

Marketing és promóció

A legtöbb olyan úticél területén, ahol bevezették a közösségi turizmus koncepcióját, megnőtt a turisták száma..

További információ: https://www.weforum.org/agenda/2017/08/the-growth-paradox-can-tourism-ever-be-sustainable/ 

Milyen piaci potenciál rejlik a közösségi alapú turizmusban?

A közösségalapú turizmus egy ilyen turisztikai rés, amely előnyöket biztosít a negatív hatások minimalizálásához, és hozzájárul ahhoz, hogy a közösségek tagjai részt vegyenek kulturális és természeti örökségük védelmében, és közvetlenül is részesülnek a generált turisztikai tevékenységből.

A közösségi turizmus elősegíti a tájékoztatáshoz, a konzultációhoz, a részvételhez és a véleménynyilvánításhoz való jogot az őket érintő területeken. Ez a fajta fenntartható turizmus multidiszciplináris és többdimenziós.