Bevezetés

A fenntartható turizmus, amely megfelelő egyensúlyt teremt a turizmusfejlesztés környezeti, gazdasági és társadalmi-kulturális szempontjai között, fontos szerepet játszik a biológiai sokféleség megőrzésében. Igyekszik minimalizálni a környezetre és a helyi kultúrára gyakorolt hatását, hogy az a jövő generációi számára is elérhető legyen, miközben hozzájárul a jövedelemtermeléshez, a foglalkoztatáshoz és a helyi ökoszisztémák megőrzéséhez.

Ezáltal a fenntartható turizmus maximalizálja a turizmus pozitív hozzájárulását a biológiai sokféleség megőrzéséhez, és ezáltal a szegénység csökkentéséhez és a fenntartható fejlődésre irányuló közös célok eléréséhez.

A fenntartható turizmus kulcsfontosságú gazdasági ösztönzőket biztosít az élőhelyek védelméhez. A látogatók kiadásaiból származó bevételeket gyakran visszaforgatják a természetvédelembe vagy a helyi közösségek számára a védett területek kezeléséhez szükséges kapacitásépítési programokba. Ezen túlmenően a turizmus kulcsfontosságú eszköz lehet a tudatosság növelésében és a biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatos pozitív magatartásváltozások kialakításában a világot évente beutazó több millió ember körében.

A fenntartható turizmusnak tehát a következőkre kell törekednie:

1) optimálisan kihasználni a turizmusfejlesztés kulcselemét képező környezeti erőforrásokat, fenntartva az alapvető ökológiai folyamatokat, és ezzel hozzájárulva a természeti örökség és a biológiai sokféleség megőrzéséhez.

2) Tiszteletben kell tartania a fogadó közösségek szociokulturális hitelességét, meg kell őriznie épített és élő kulturális örökségüket és hagyományos értékeiket, és hozzá kell járulnia a kultúrák közötti párbeszédhez és toleranciához.

3) Életképes, hosszú távú gazdasági működést kell biztosítania, amely valamennyi érdekelt fél számára igazságosan elosztott társadalmi-gazdasági előnyöket biztosít, beleértve a stabil foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségeket és a befogadó közösségek számára nyújtott szociális szolgáltatásokat, valamint hozzájárul a szegénység enyhítéséhez.

A fenntartható turizmusfejlesztéshez az összes érintett érdekelt fél tájékozott részvételére, valamint a széles körű részvétel és a konszenzus kialakításához erős politikai vezetésre van szükség. A fenntartható turizmus megvalósítása folyamatos tevékenység, és a hatások folyamatos nyomon követését, valamint szükség esetén a szükséges megelőző és/vagy korrekciós intézkedések meghozatalát igényli.

A fenntartható turizmusnak magas szinten kell tartania a turisták elégedettségét, és tartalmas élményt kell nyújtania a turistáknak, tudatosítva bennük a fenntarthatósági kérdéseket és népszerűsítve a fenntartható turisztikai gyakorlatokat.

A Turisztikai Világszervezet és az ENSZ Környezetvédelmi Programja által 2005-ben a fenntartható turizmusra vonatkozóan meghatározott tizenkét fő cél a következő:

1. Gazdasági életképesség: A turisztikai célpontok és vállalkozások életképességének és versenyképességének biztosítása, hogy azok hosszú távon is képesek legyenek virágozni és hasznot hozni.
2. Helyi jólét: A turizmus hozzájárulásának maximalizálása a fogadó célállomás gazdasági jólétéhez, beleértve a látogatók helyben maradó kiadásainak arányát.
3. A foglalkoztatás minősége: A turizmus által teremtett és támogatott helyi munkahelyek számának és minőségének erősítése, beleértve a bérezés szintjét, a szolgálati feltételeket és a nemi, faji, fogyatékossági vagy egyéb megkülönböztetés nélküli elérhetőséget.
4. Társadalmi méltányosság: A turizmusból származó gazdasági és társadalmi előnyök széles körű és méltányos elosztására törekszik a fogadó közösségben, beleértve a szegények lehetőségeinek, jövedelmének és szolgáltatásainak javítását.
5. A látogatók igényeinek kielégítése: A látogatók számára biztonságos, örömteli és kielégítő élményt nyújtani, amely mindenki számára elérhető, nemi, faji, fogyatékossági vagy egyéb megkülönböztetés nélkül.
6. Helyi irányítás: A helyi közösségek bevonása és részvételre való felhatalmazása a területükön a turizmus irányításával és jövőbeli fejlesztésével kapcsolatos tervezésben és döntéshozatalba, más érdekelt felekkel konzultálva.
7. Közösségi jólét: A helyi közösségek életminőségének fenntartása és erősítése, beleértve a társadalmi struktúrákat, valamint az erőforrásokhoz, a kényelemhez és a létfenntartó rendszerekhez való hozzáférést, elkerülve a társadalmi leépülés vagy kizsákmányolás minden formáját.
8. Kulturális gazdagság: A fogadó közösségek történelmi örökségének, autentikus kultúrájának, hagyományainak és sajátosságainak tiszteletben tartása és erősítése.
9. Fizikai integritás: A városi és vidéki tájak minőségének fenntartása és javítása, valamint a környezet fizikai és vizuális romlásának elkerülése.
10. Biológiai sokféleség: A természeti területek, élőhelyek és vadon élő állatok megőrzésének támogatása, valamint az ezekben bekövetkező károk minimalizálása.
11. Erőforrás-hatékonyság: A szűkös és nem megújuló erőforrások felhasználásának minimalizálása a turisztikai létesítmények és szolgáltatások fejlesztése és működtetése során.
12. A környezet tisztasága: A levegő, a víz és a talaj szennyezésének, valamint a turisztikai vállalkozások és a látogatók által termelt hulladékok minimalizálása.

Miért fontos a fenntartható turizmus?

Egyrészt a turizmus óriási pozitív gazdasági eredményeket hoz: a világ egyik legjelentősebb gazdasági és foglalkoztatási forrása. A turizmus azonban nagyon összetett iparág, amely számos (néha ellentétes érdekű) érdekelt felet érint, és jelentős mennyiségű erőforrást igényel. Mint ilyen, a turizmus a tevékenységek irányításának módjától függően nagyon ellentétes hatásokkal járhat. A jól irányított turizmus pozitív szerepet játszhat a célállomás társadalmi, kulturális, gazdasági, környezeti és politikai fejlődésében, és mint ilyen, számos ország és közösség számára jelentős fejlődési lehetőséget jelent. Ezzel szemben az ellenőrizetlen turizmusfejlesztés nagyon káros hatással lehet a természeti erőforrásokra, a fogyasztási szokásokra, a környezetszennyezésre és a társadalmi rendszerekre. A fenntartható tervezés és irányításának szükségessége elengedhetetlen feltétele az ágazat egésze fennmaradásának.

Hatások

Környezeti hatások

A természeti és az ember alkotta környezet minősége alapvető fontosságú a turizmus szempontjából. A turizmus és a környezet kapcsolata azonban összetett. Számos olyan tevékenységet foglal magában, amelyek káros környezeti hatásokkal járhatnak. E hatások közül sok az általános infrastruktúra, például az utak és repülőterek, valamint a turisztikai létesítmények, köztük üdülőhelyek, szállodák, éttermek, üzletek, golfpályák és kikötők építéséhez kapcsolódik. A turizmus fejlesztésének negatív hatásai fokozatosan tönkretehetik azokat a környezeti erőforrásokat, amelyektől a turizmus függ.

Másrészt a turizmusnak megvan a lehetősége arra, hogy a környezetvédelemhez és a természetvédelemhez való hozzájárulás révén jótékony hatást gyakoroljon a környezetre. Ez egyfajta módja a környezeti értékek tudatosításának, és eszközként szolgálhat a természeti területek védelmének finanszírozására és gazdasági jelentőségük növelésére.

Az idegenforgalom fejlődése hatalmas nyomást gyakorolhat egy területre, és olyan hatásokhoz vezethet, mint a talajerózió, a szennyezés növekedése, a tengerbe történő szennyezések, a természetes élőhelyek elvesztése, a veszélyeztetett fajokra nehezedő fokozott nyomás és az erdőtüzekkel szembeni fokozott kitettség. Gyakran megterheli a vízkészleteket, és arra kényszerítheti a helyi lakosságot, hogy versengjen a kritikus erőforrások használatáért.

Társadalmi-kulturális hatások

A turizmus itt leírt társadalmi-kulturális hatásai a turistákkal való közvetlen és közvetett kapcsolatoknak, valamint a turisztikai iparral való interakciónak a fogadó közösségekre gyakorolt hatásait jelentik. A vendéglátó közösségek különböző okokból gyakran a kiszolgáltatottabb félként lépnek kapcsolatba a vendégekkel és a szolgáltatókkal, így minden lehetséges befolyásukat latba vetik. Ezek a hatások nem mindig nyilvánvalóak, mivel nehezen mérhetők, értékítéletektől függenek, és gyakran közvetettek vagy nehezen azonosíthatók.

A hatások akkor jelentkeznek, amikor a turizmus az értékrendekben és a viselkedésben változásokat idéz elő, és ezáltal veszélyezteti az őslakosok identitását. Továbbá gyakran a közösségi struktúrában, a családi kapcsolatokban, a kollektív hagyományos életmódban, a szertartásokban és az erkölcsben is változások következnek be. A turizmus azonban pozitív hatásokat is kiválthat, mivel a béke támogató erejeként szolgálhat, erősítheti a kulturális hagyományokra való büszkeség érzését, és helyi munkahelyek teremtésével segíthet elkerülni a városokból történő elköltözést. Ahogy az a különböző kultúrák találkozásakor gyakran előfordul, a társadalmi-kulturális hatások kétértelműek: ugyanazokat az objektíven leírt hatásokat egyes csoportok előnyösnek, míg más érdekeltek negatívnak - vagy negatív aspektusúnak - látják.

A turizmus gazdasági hatásai

Az idegenforgalmi ágazat mind a fogadó országok, mind a turisták hazája számára jelentős gazdasági hasznot hoz. Különösen a fejlődő országokban a várható gazdasági javulás az egyik fő motiváció arra, hogy egy régió turisztikai célpontként népszerűsítse magát.

Más hatásokhoz hasonlóan ez a hatalmas gazdasági fejlődés pozitív és negatív következményekkel is jár.

A fenntartható turizmus a Turisztikai Világszervezet meghatározása szerint felelős turizmus; olyan turizmus, amely tiszteletben tartja a környezet és az ott élő emberek, valamint a helyi gazdaság és a látogatók igényeit.

A fenntartható turizmus a fejlődés négy pillérén alapul:

• Gazdasági: a turisztikai célpontok és vállalkozások versenyképességének biztosítása, hogy virágozhassanak és hosszú távon hasznot termelhessenek;
• Környezetvédelmi: a levegő-, víz- és talajszennyezés csökkentése, a hulladék mennyiségének csökkentése, a táj minőségének és jellegének fejlesztése, valamint a természet, a növények és az állatok védelme és megőrzése;
• Társadalmi-kulturális: a helyi közösségek életminőségének javítása, a kulturális és történelmi örökség, a turisztikai célpontok sokszínűségének és a hagyományoknak az erősítése és tiszteletben tartása;
• Éghajlati: a turizmus éghajlatra gyakorolt hatásának csökkentése és a turizmus éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának növelése

A hosszú távú fenntarthatóság biztosítása érdekében törekednünk kell arra, hogy valamennyi pillér között megfelelő egyensúlyt teremtsünk. Tudatában kell lennünk annak, hogy a versenyképes turizmus olyan turizmus lesz, amely a gazdasági sikerre épül, ugyanakkor tiszteletben tartja a természeti, kulturális és társadalmi környezetet.

Előnyök és értékek 

A fenntartható gazdálkodás előnyei a következők:

• Pénzügyi megtakarítások a vállalkozások és a turisztikai célpontok számára, amelyek az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások használata révén csökkentik a költségeket;
• a fenntartható vállalkozások vonzerejének növekedése a befektetők számára;
• a fenntartható vállalkozások jobb felkészültsége a környezetvédelmi jogszabályok változásaira, a környezetvédelmi minősítéssel rendelkező szolgáltatók előnyben vannak a társfinanszírozásra kiírt pályázatokon;
• A fenntartható szemléletű turisztikai szolgáltatók és úti célok magasabb minőségű terméket fejlesztenek ki, és magasabb színvonalú vendégélményre törekednek;
• A természeti és társadalmi környezettel, valamint a munkavállalók elégedettségével egyre inkább törődő vállalatok jobban tudják motiválni a munkavállalókat és jobban meg tudják tartani a minőségi munkaerőt;
• A fenntartható gyakorlatokat kidolgozó és környezetvédelmi rendszereken alapuló eljárásokkal minősített turisztikai vállalkozások jobb megítélést és magasabb elismertséget érnek el.