Esettanulmányok a technológia (vagy IKT) alkalmazásáról a körkörös turizmusban

A körforgásos gazdaság kéz a kézben jár majd a digitális átalakulás további előrehaladásával.

Az IKT-k alkalmazása a turisztikai célpontok irányításában fellendítheti a fenntartható turizmust. Az információs és kommunikációs technológiák segíthetik a turisztikai célpontok irányításával foglalkozó szervezeteket (DMO-k) a fenntartható turizmusfejlesztés érdekében végzett munkájukban azáltal, hogy számos olyan alkalmazást vagy eszközt tesznek elérhetővé, amelyek többek között az információkezelésre, a turisták elégedettségének kielégítésére, a közösségi részvétel támogatására, valamint az energiafelhasználás és annak hatásainak kezelésére használhatók. Ezek közé tartoznak például a úti célpont (desztináció) kezelő rendszerek (DMS), a környezetgazdálkodási információs rendszerek (EMIS), a helyalapú szolgáltatások (LBS), a közösségi informatika (CI), a virtuális turizmus és a szén-dioxid-kalkulátorok. Az IKT-k új terjesztési csatornákat is kínálhatnak, és növelhetik az érdekelt felekkel és az érdekelt felek közötti kommunikáció és interakció szintjét. Jelentős szerepük van az információgyűjtésben, -elemzésben, -kezelésben és -terjesztésben. Segítenek a hatások mérésében, a nyomon követésben és a jelentéstételben.

A turizmus, a technológia és a fenntartható fejlődés kapcsolata

Az IKT fejlődésének négy szakaszát különböztethetjük meg a turizmusban: lehetőség, zavar, elmélyülés és birtokbavétel. Ezek a szakaszok olyan dolgokat eredményeztek, mint a számítógépes foglalási rendszerek, a globális értékesítési rendszerek, a turisztikai vállalatok honlapjai, a foglalások gyorsasága és egyszerűsége, valamint az árverseny. Ezen szakaszok révén az IKT sok fogyasztó mindennapi életének magától értetődő részévé vált. Használjuk a közösségi médiát és az olyan innovációkat, mint az Airbnb. 4 féle IKT-rendszert használnak széles körben a turizmusban, olyan fontos tevékenységek támogatására, mint a szálláshely-szolgáltatás, a szállítás és a kommunikáció, amelyek mind a szolgáltatók, mind a turisták számára előnyöket jelentenek. Alkalmazásukra kihatott a versenyszféra változása.

Hogyan támogatja az IKT a turizmust:

• A megosztáson alapuló gazdaság platformjai - A fenntartható fejlődési célok szempontjából ígéretes eredményekkel kecsegtető fenntartható jövő egyik lehetséges előmozdítója a megosztáson alapuló gazdaság, a turizmusban széles körben használt, technológia által lehetővé tett platformokkal, mint például az Airbnb és a Couchsurfing. Ezek a platformok előmozdíthatják például a kulturális tanulást és a kultúrák közötti kapcsolatok kialakítását, valamint a gazdasági fenntarthatóságot azáltal, hogy a fejlődő országokból származó emberek, a női vállalkozók és a kis- vagy vidéki vállalkozások számára piacra jutást biztosítanak. Elmondható, hogy a platformok hozzáférést biztosítanak a kihasználatlan erőforrásokhoz, munkahelyeket teremtenek és csökkenthetik az erőforrás-fogyasztást. Így a megosztáson alapuló gazdasági platformok a fenntartható fejlődés 2. számú célkitűzéseinek több részterületének megvalósításához is hozzájárulhatnak. Ezek: a szegénység felszámolása, a nemek közötti egyenlőség, a tisztességes munka és gazdasági növekedés, az ipari innováció és infrastruktúra, a fenntartható városok és közösségek, valamint a felelős fogyasztás és termelés.

• Eszközök a turisztikai célpontok irányításával foglalkozó szervezetek számára - Az IKT-k alkalmazása a turisztikai célpontok irányításában fellendítheti a fenntartható turizmust. Az információs és kommunikációs technológiák segíthetik a turisztikai célpontok irányításával foglalkozó szervezeteket (DMO-k) a fenntartható turizmusfejlesztés érdekében végzett munkájukban azáltal, hogy számos olyan alkalmazást vagy eszközt tesznek elérhetővé, amelyek többek között az információkezelésre, a turisták elégedettségének kielégítésére, a közösségi részvétel támogatására, valamint az energiafelhasználás és annak hatásainak kezelésére használhatók. Ezek közé tartoznak például a desztináció kezelő rendszerek (DMS), a környezetgazdálkodási információs rendszerek (EMIS), a helyalapú szolgáltatások (LBS), a közösségi informatika (CI), a virtuális turizmus és a szén-dioxid-kalkulátorok. Az IKT-k új terjesztési csatornákat is kínálhatnak, és növelhetik az érdekelt felekkel és az érdekelt felek közötti kommunikáció és interakció szintjét. Jelentős szerepük van az információgyűjtésben, -elemzésben, -kezelésben és -terjesztésben. Segítenek a hatások mérésében, a nyomon követésben és a jelentéstételben.

• A fenntartható turizmusfejlesztés érdekében kifejtett törekvések támogatásának egyik legfontosabb eszközei a desztináció kezelő rendszerek (DMS), amelyek olyan tevékenységekhez használhatók, mint az információkezelés, a marketing, az erőforrás-gazdálkodás és a turisztikai oktatás. A környezetgazdálkodási információs rendszerek (EMIS) segítik a turizmus tervezését és a döntéshozatalt azáltal, hogy értékes adatokat szolgáltatnak a turizmusnak a turisztikai célpontra gyakorolt hatásairól, valamint a kibocsátások és a hulladékgazdálkodás nyomon követéséről. A helyalapú szolgáltatások (LBS) információkat nyújtanak a turisták konkrét tartózkodási helyeiről, segítséget nyújtva ezzel a desztináció menedzsmentjének a turisták tájékoztatásában a felkeresendő helyszínekről és látnivalókról, valamint a turisták oktatásában az érzékeny helyszínekről, a megfelelő turisztikai magatartásról és az egyes turisztikai célpontok fenntarthatóságot szem előtt tartó kiválasztásáról. A közösségi informatika (CI) felhasználható a közösségi szerepvállalás, az örökség és a hagyományok megőrzése, az értelmezés, a közösségi kohézió és a turisták oktatása érdekében. Ez magában foglalja a közösség bevonását a turizmus fejlesztésével és tervezésével kapcsolatos döntésekbe az egyes turisztikai célpontokon. A virtuális turizmus (VT) viszont új lehetőséget kínál a turisztikai termékek és szolgáltatások megtapasztalására. Csökkentheti a turisztikai látványosságok károsodását azáltal, hogy csökkenti a turisták számát és tájékoztatást nyújt a célpontról, amelynek köszönhetően pozitív környezeti hatások érvényesülnek. S végül, a szén-dioxid-kalkulátor olyan termék innováció, amely a turistákat az utazás előtt és alatt tájékoztatja a szén-dioxid-lábnyomukról. A technológiai alapú eszközök alkalmazása a desztináció kezelésben segít legalább a fenntartható fejlődés 2. számú célkitűzéseinek (SDG 2) megvalósításában: az egyenlőtlenségek mérséklésében, a fenntartható városok és közösségek, a felelős fogyasztás és termelés, az éghajlatváltozás elleni fellépés, a szárazföldi élet és a célok elérése érdekében folytatott partnerségek kialakításában.

• A helyi közösségek megerősítése - Az IKT-k jelentős közvetlen és közvetett hatással lehetnek a helyi közösségre. A turisztikai szakirodalom a helyi közösségeket a fenntartható turizmusfejlesztés kulcsfontosságú erőforrásaként hangsúlyozza, jelezve befogadásuk és bevonásuk fontosságát. A közösségek természeti és kulturális örökségét gyakran hasznosító turizmus fontos szerepet játszik a közösségfejlesztésben valamint a szegénység enyhítésében, és mindenki számára egyformán inkluzív foglalkoztatási lehetőségeket kínál. Az IKT-k segítségével a kisvállalkozások számára is lehetségessé válik üzleti tevékenységük és foglalási szolgáltatásaik népszerűsítése és kezelése. A helyiek számára a gazdasági előnyök mellett olyan pozitívumokat is nyújtanak, mint a készségfejlesztés, az oktatáshoz való jobb hozzáférés, a közösségen kívüli világgal való megismerkedés, valamint a bizalom és a közösségi elkötelezettség erősödése. A kutatás megállapította például, hogy az IKT-knak nagy szerepe van a malajziai közösségfejlesztésben. Az IKT-k használata a vendéglátóhelyeken lehetővé tette a közösség számára, hogy több lehetőséget kapjon az oktatásra és az IKT-képzésre. A helyi közösség megtanulta használni a különböző szállásfoglalási platformokat. A közösségek az IKT-k által lehetővé tett üzleti sikereknek köszönhetően nagyobb mértékben tudtak hozzáférni a felsőoktatási képzéshez és fejleszteni a vendéglátáshoz szükséges készségeiket. Ezenkívül az internethez való hozzáférés révén a helyiek a környezetvédelem terén is tovább képezhették magukat.

Társadalmi előnyök 

A fenntartható turisztikai célpontok fejlesztésének inkluzív megközelítése többféle módon is hatással lehet a helyi közösségekre. A közösségek számára a legnagyobb előny az, hogy a helyi lakosok számára lehetővé válik a döntéshozatal és a fejlesztési folyamat irányítása, ami bizalmat, felelősséget és társadalmi tőkét teremt a lakosok körében. A nemek közötti egyenlőség szintén előnyös a helyi közösségek számára, mivel javítja a foglalkoztatási/vállalkozási lehetőségeket mindenki számára, megkönnyítve a munkához jutást és/vagy az ellátási láncokban való részvételt, és lehetőséget teremtve a karrierépítésre (UNWTO United Nations World Tourism Organization, stb.). A pozitív visszajelzések, amelyeket a közösségek a látogatóktól, köztük a turistáktól, a kormányzati dolgozóktól, a diákoktól és az egyetemi oktatóktól kapnak, erősítik a közösség önbizalmát, és kialakítják a közös kulturális identitás és a csoporttudat büszke érzését.

Környezeti előnyök 

A helyi közösségek részvétele a fenntartható turizmus fejlesztésében alapvető fontosságú a turizmus környezetre gyakorolt hatásának megváltoztatásához. Számos fenntartható turisztikai projekt elindításának egyik fő motivációja a turizmus hatásainak megfelelő kezelése és a természeti erőforrások megőrzése. A projektek általában igyekeznek visszatartani a helyi közösségeket a természeti erőforrások illegális és túlzott felhasználásától, valamint megpróbálják a védett természeti területeket integrálni a regionális és helyi fejlesztési tervekbe és programokba. A fenntartható turizmusfejlesztés eszköze lehet a biológiai sokféleség védelmének és helyreállításának.

Gazdasági előnyök 

A fenntarthatósági követelményeknek megfelelő turizmusfejlesztésnek gazdasági előnyei is vannak. A fenntartható turizmus gazdasági megerősítése nem csak a vállalkozókat vagy a kormánytisztviselőket érinti, hanem a turisztikai vállalkozói tevékenység révén hosszú távú pénzügyi előnyöket is biztosít a célközösség számára.

Amikor több turizmusból származó dollár kerül közvetlenül a célállomás helyi közösségében élő emberek zsebébe, ők annak nagy részét vagy egészét a helyi gazdaságban költik el. Mivel több pénz áramlik a közösségben, ez új vállalkozásokat ösztönöz, munkahelyeket teremt és csökkenti a szegénységet. Ez erősíti a közösségeket.

A fenntartható turizmus az élet minden területéről érkező embereknek kínál lehetőségeket: kisebbségeknek, fiataloknak és nőknek. Különösen előnyös a kisebb közösségeknek, amelyeknek kevesebb alternatív bevételi lehetőségük van.

Ahol a nők szállást kínálnak vagy ajándéktárgyakat árulnak, és pénzt keresnek, azt kivétel nélkül a családjukra költik, ezáltal jobb oktatást és jobb egészségügyi ellátást biztosítanak gyermekeik számára. A több munkahely pedig azt jelenti, hogy kevesebb ember hagyja el a települését a városi vagy akár külföldi álláslehetőség miatt.

Az ökoturizmus elősegíti a gazdasági fenntarthatóságot a hátrányos helyzetű csoportok (fiatalok, nők stb.) foglalkoztatásának és önfoglalkoztatásának előmozdításával, az aktív turizmushoz kapcsolódó felelős vállalkozások létrehozásával, az elmúlt évtizedek elvándorlása miatt elhagyott termények és gyümölcsöskertek újrahasznosításával stb.

Kulturális előnyök 

A fenntartható turizmus messzemenő hatást gyakorol a kultúrára. A helyi közösségek kultúrájára hatással van a kulturális és történelmi hagyományok megőrzése és továbbadása, ami hozzájárul a természeti erőforrások megőrzéséhez és fenntartható kezeléséhez, a helyi örökség védelméhez, valamint a helyi kultúrák, kulturális művészetek és kézművesség reneszánszához (UNEP Az ENSZ Környezetvédelmi Programja). A helyi közösségeken kívül számos más érdekelt félre is hatással van a fenntartható turizmus következményeként tapasztalt kulturális átjárhatóság. Az utazás kapcsolatba hozza az embereket egymással, elősegítheti a népek és kultúrák közötti megértést (UNEP Az ENSZ Környezetvédelmi Programja). A vendéglátók és a vendégek közötti kulturális kapcsolatok erősítik a kölcsönös szimpátiát és megértést, és csökkentik az előítéleteket (UNEP).

Ábra: Forrásdokumentum: “.The Emergence of Sustainable Tourism – A Literature Review A fenntartható turizmus kialakulása - szakirodalmi áttekintés ”. Bâc, Copyright by University of Oradea, Faculty of Economics, Department of Economics