Bevezetés

Mit jelent az, hogy "fenntartható"?

A fenntarthatóság a jelenlegi generációk szükségleteinek kielégítését jelenti anélkül, hogy a jövő generációk szükségleteit veszélyeztetné, miközben egyensúlyt biztosít a gazdasági növekedés, a környezetvédelem és a társadalmi jólét között. Ezt jól definiálta a Triple Bottom Line elmélet, amely mindezeket a részeket tartalmazza:

Hasonlóképpen, a fenntarthatóságnak is 3 típusát különböztethetjük meg:

• Környezetvédelmi - a biológiai sokféleség megőrzésére összpontosít, anélkül, hogy lemondana a gazdasági és társadalmi fejlődésről. A környezeti fenntarthatóság alapjai: a víz védelme, az energiatakarékosság, a hulladékcsökkentés, az újrahasznosítható csomagolások használata, a műanyagok használatának korlátozása vagy megszüntetése, a fenntartható közlekedés, a papír újrafelhasználása, valamint a növény- és állatvilág védelme.
• Gazdasági - amikor egy vállalatot alapítanak, egy olyan struktúra jön létre, amely magában foglalja a kiadásokat és a bevételeket. Amint a két tényező között egyensúlyt teremtettek, a vállalat nyereséget termel. A gazdasági fenntarthatóság arra vonatkozik, hogy a szervezet képes-e hosszú távon gazdálkodni az erőforrásaival és felelősségteljesen nyereséget termelni.
• Társadalmi - minden olyan közösség, amelyben gazdasági tevékenységet folytatnak egy adott környezetben, a fenntarthatóság három, egymással összefüggő formáját találjuk: a környezeti, a gazdasági és a társadalmi fenntarthatóságot. Azonban különösen a társadalmi fenntarthatóság célja az egyes társadalmi csoportok kohéziójának és stabilitásának erősítése.

Mit jelent az, hogy “mobilitás”?

A legjobban úgy írható le, mint minden olyan közlekedési mód, amely nem a világ természeti erőforrásaira támaszkodik. Az ilyen típusú közlekedés célja a környezetre gyakorolt negatív hatások csökkentése. Ide tartozik mind a tömegközlekedés (elektromos buszok, nulla károsanyag-kibocsátású buszok, metró, vonat, villamosok stb.), mind a magánközlekedés (gyalogosok, kerékpárok, robogók, elektromos járművek stb.). Mobilitási lehetőségeknek számítanak helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi vonatkozásban:

• a rollerek
• a gördeszka
• a robogó
• a kerékpár
• a motorkerékpár
• a lovaglás
• a kutyaszán
• a kenu
• a kajak
• a komp
• a csónak
• az autó
• a busz
• a vonat
• a villamos
• a trolibusz
• Plane
• a helikopter
• A léggümb

A téma jelentősége

1) Intelligens mobilitás, erős gazdaság: a fenntartható mobilitás gazdasági fejlődésre gyakorolt hatása

A fenntartható mobilitás gazdaságra gyakorolt hatása egyértelműen bizonyított és nagy jelentőséggel bír. Míg az intelligens tervezés és a tömegközlekedés használata megtakarításokat jelent mind a közigazgatás, mind a polgárok számára, addig minden zöld mobilitás jótékonyan hat a gazdasági növekedésre. Elég, ha csak annyit mondunk, hogy a kerékpározás 650 000 munkahelyet teremtett Európában, 44 milliárd euró összegű bevételt termelve. De ez még nem minden! A motorizált forgalom elől elzárt, csak gyalogosok vagy kerékpárosok által megközelíthető területeken végzett kutatások az üzleti tevékenységek és a kapcsolódó jövedelmek jelentős növekedését állapították meg.

2) Fenntartható mobilitás és egészségesebb életmód

A gyalogos vagy kerékpáros közlekedés választása a munkahely elérése érdekében az egészségesebb életmód, a mozgásszegény életmód elleni küzdelem és a jó fizikai állapot megőrzésének érdekében ajánlott. Az autó garázsban hagyása még a mentális egészséget is javítja. A kerékpárral való közlekedés kevésbé stresszes, és a tömegközlekedéssel utazók nyugodtabbak, és értékes időt nyernek újra, ami lehetőséget ad az olvasásra vagy a szocializálódásra. Ráadásul a városunk autói által termelt károsanyag-kibocsátás számos különböző típusú krónikus betegséget okozhat.

3) Fenntartható mobilitás a bolygó megmentéséért

A közlekedési ágazat hatalmas mennyiségű energiát fogyaszt, az Európai Unió energiafogyasztásának egyharmadáért felelős. A felhasznált energiát jelenleg főként nem megújuló forrásokból, például kőolajból és földgázból állítják elő. A környezetre káros kibocsátások 90%-át a közúti közlekedés adja, míg a vasúti és vízi közlekedés csak 10%-ért felelős. Bolygónk már nem képes elviselni a közlekedésből származó szennyezést, sürgős a változás a fenntarthatóság irányába.

A fenntartható mobilitás jövője

Az elmúlt néhány évben a hagyományos kerékpárok, gördeszkák és gördeszkák mellett számos új közlekedési mód jelent meg. A fenntartható közlekedés néhány ilyen példája az elektromos robogók, a légdeszkák, a Segways, az elektromos kerékpárok, lényegében a személyi mobilitási járművek (PMV) megjelenése. Ezek a közlekedési módok az esetek többségében még mindig környezetbarát alternatívát jelentenek.

1. Az elektromos kerékpárok egyre inkább helyettesítik a személygépkocsikat a közepes távolságokra történő utazásoknál, ami 100 százalékkal csökkenti a széndioxid-kibocsátást, de a költségeket is. Ennek ellenére az akkumulátor optimalizálása továbbra is kutatás tárgyát képezi, mivel eddig lítium-ionokból készült. Ez az anyag ugyanis megnehezíti az újrahasznosítást és korlátozza az akkumulátor élettartamát. Kezdenek megjelenni a nátrium-, fluorid- vagy cink-levegő-ionokon alapuló alternatívák.
2. Az elektromos robogók kevesebb széndioxidot-t bocsátanak ki, mint az autók, de többet, mint a tömegközlekedés. Sok esetben nem az autókat, hanem a kerékpárt, a gyalogosokat, a buszokat és a metrót helyettesíti. Ráadásul a használata általában egyéni és rövid az élettartama: másfél-három év között van, vagy akár egy hónapnál is rövidebb, ha bérlik, mivel nem tartják rendesen karban, a folyókba dobják stb.
3. A hidrogénüzemű járművek a városok által támogatott új közlekedési mód, különösen a buszok esetében. Olyan üzemanyag-akkumulátorokkal kell felszerelni őket, amelyek lehetővé teszik, hogy a hidrogén oxigénnel érintkezzen, és elektromos áramot hozzon létre. A jármű tehát csak vizet bocsát ki. Mindazonáltal a hidrogénjárművek energiamérlege elsősorban attól függ, hogy milyen típusú energiát használnak a kémiai reakció előállításához (fosszilis tüzelőanyagok vagy megújuló energiaforrások).

Az EU kontextusa és az EK irányvonala

A fenntartható mobilitás szintje a kontinenseken és az országokban meglehetősen eltérő a tekintetben, hogy mennyire fejlett és alkalmazott az elméleti és a gyakorlati kontextusok között, bár az EU elemzése Az Európai Bizottság bemutatta a "Fenntartható és intelligens mobilitási stratégiát", valamint egy 82 kezdeményezésből álló cselekvési tervet, amely a következő négy évben irányítja az EK munkáját. Ez a stratégia alapozza meg, hogy az EU közlekedési rendszere hogyan valósíthatja meg a zöld és digitális átalakulást, és hogyan válhat ellenállóbbá a jövőbeli válságokkal szemben. Az európai zöld megállapodásban felvázoltak szerint az eredmény a kibocsátás 90%-os csökkentése lesz 2050-re, amelyet egy intelligens, versenyképes, biztonságos, hozzáférhető és megfizethető közlekedési rendszer fog biztosítani. A továbbiakban ismertetjük, hogy az EU és az EK merre tart a következő évtizedekben, és ezt követően a mobilitási ágazat és különösen az idegenforgalom merre fog fejlődni.

2030-ra:

• legalább 30 millió nulla kibocsátású autó fog közlekedni az európai utakon
• 100 európai város lesz klímasemleges.
• a nagysebességű vasúti forgalom megduplázódik Európa-szerte.
• a menetrend szerinti tömegközlekedés 500 km alatti utazások esetében szén-dioxid-semlegessé válik.
• az automatizált mobilitás széles körű bevezetése várható.
• a nulla kibocsátású tengeri hajók piacképessé válnak.

2035-re:

• a nulla kibocsátású nagyméretű repülőgépek piacképessé válnak.

2050-re:

• majdnem minden személygépkocsi, furgon, busz és új nehézgépjármű nulla károsanyag-kibocsátású lesz.
• a vasúti teherforgalom megduplázódik.
• egy teljesen működőképes, multimodális transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) jön létre a fenntartható és intelligens közlekedés érdekében, nagy sebességű összeköttetéssel.

Céljaink megvalósítása érdekében a stratégia összesen 82 kezdeményezést határoz meg 10 kulcsfontosságú cselekvési területen ("zászlóshajók"), amelyek mindegyike konkrét intézkedéseket tartalmaz.

Fenntartható

Ahhoz, hogy a közlekedés fenntarthatóvá váljon, a gyakorlatban ez a következőket jelenti:

1. A kibocsátásmentes járművek, hajók és repülőgépek, a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok és a kapcsolódó infrastruktúra elterjedésének ösztönzése - például 3 millió nyilvános töltőpont telepítésével 2030-ig.
2. Zéró kibocsátású repülőterek és kikötők létrehozása - például a fenntartható légi és tengeri üzemanyagokat támogató új kezdeményezések révén.
3. A helyközi és városi mobilitás egészséges és fenntarthatóvá tétele - például a nagysebességű vasúti forgalom megduplázásával és további kerékpáros infrastruktúra fejlesztésével a következő 10 évben.
4. Az áruszállítás környezetbarátabbá tétele - például a vasúti áruszállítás megduplázásával 2050-ig.
5. A szén-dioxid-kibocsátás megadóztatása és jobb ösztönzők biztosítása a felhasználók számára - például egy átfogó intézkedéscsomaggal, amely a közlekedés egészére kiterjedő igazságos és hatékony árképzést biztosít.

Intelligens

Az innováció és a digitalizáció fogja alakítani az utasok és a teherforgalom jövőbeli mozgását, ha a megfelelő feltételek adottak. A stratégia a következőket vetíti előre:

1. Az összekapcsolt és automatizált multimodális mobilitás megvalósítása - például azáltal, hogy az utasok számára lehetővé tesszük a kombinált utazásokhoz szükséges jegyek megvásárlását, a teheráruk számára pedig a közlekedési módok közötti zökkenőmentes váltást.
2. Az innováció, valamint az adatok és a mesterséges intelligencia (AI) használatának ösztönzése az intelligensebb mobilitás érdekében - például a drónok és pilóta nélküli légi járművek telepítésének teljes körű támogatása, valamint az európai közös mobilitási adattér kialakítására irányuló további intézkedések révén.

Rugalmas

A COVID-19 világjárvány a közlekedési ágazatot sújtotta a legsúlyosabban, és az ágazat számos vállalkozása óriási működési és pénzügyi nehézségekkel küzd. A Bizottság ezért elkötelezi magát a következők mellett:

1. Az egységes piac megerősítése - például a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) 2030-ig történő befejezésére irányuló törekvések és beruházások megerősítésével, valamint az ágazat támogatásával, hogy az állami és magánberuházások növelése révén jobban visszaépítse a flották korszerűsítését valamennyi közlekedési mód esetében.
2. A mobilitás mindenki számára igazságos és méltányos legyen - például azáltal, hogy az újfajta mobilitás minden régióban és minden utas számára - beleértve a csökkent mozgásképességűeket is - megfizethető és hozzáférhető legyen, és hogy az ágazat vonzóbbá váljon a munkavállalók számára.
3. Fokozni kell a közlekedés biztonságát és védelmét valamennyi közlekedési módban - többek között azáltal, hogy 2050-re a halálos áldozatok számát a nullához közelítjük.